Csak pártízezer szív ér fel hozzám,
A többit nem vehetem, csak kutyába 
Felsőbbrendűek vagyunk, szívünkbe Jézus az úr,
S lelkünkben minden benne van, amitől ember az ember

Hébé* volt az ifjúságunk őrzője 
A mitológia alakjai nekem csak öntet
Az egy Isten a mi apánk, s nem urunk 
Féljenek, s félnek is, azok, kik már ideát árvák maradnak.

Tudják, akiket pokolra ítéltünk, ott is fognak kikötni,
Bár már itt meghanyatlanak, semmi nekik, ami a lényeg
Isten gyermekeként hiszünk és élünk, de Jézus nem vérünk
Minket a bosszú, a bűn, néha harcra csábít, s néha sikerrel.

Vizet prédikálni nem szoktunk,
De az életbe pártucatszor biztos hazudunk
Ítéletem majd megkapjuk, a fény bennünk él,
De addig, mi is a bolygó felett álunk, együtt egyek vagyunk.


*Hébé: Az ifjúság istennőjeként eredetileg az ő feladata volt a fiatalságot és örök életet biztosító nektár őrzése és annak felszolgálása az Olümposzon