Jótékonyság

Közéleti és kulturális kezdeményezések állandó támogatója vagyok. Igyekszem mind anyagi, mint egyéb módon segíteni a rászorulókat. Gyakran politizálok, de nem párt elvek, hanem hibás döntések ellen. Nagyobb vihart kavaró cikkeim anno a Gépnarancs címlapján is olvashattunk. Anno címlapcikk volt a Nyughatatlan nyugdíjrendszer, melyet több tízezren olvastak el pár nap alatt.

A Sikerember tehetséggondozó kezdeményezés megálmodója és szponzora vagyok. A Sikerember program lényege, hogy egy rosszabb anyagi helyzetű kortárs, vagy fiatalt tanítok ingyen magánoktatásban, hogy ki tudjon lépni abból az anyagi szorításból, amibe beleszületett, belesodródott.

A médiát rendszeresen ostorozom lévén a médiaszerepléseim során kellően kiismetem őket, 2011-ben a "Valóságsokk-avagy a gyerekek még visszaadják" című esszém is komoly olvasottságot ért el a Gépnarancs oldalán.

Közéleti munkám már középiskolai éveim alatt elkezdtem, de akkor még csak első sorban a verseimmel szereztem elismerést a zalaegerszegi Munkácsy Mihály Szakgimnázium és Szakközépiskolának. Elsősorban városi szinten okozott ez ismertséget. Ezért, akkor könyvjutalmat is kaptam elismerésül.

A főiskolán sem hagytam abba a közéleti tevékenységem. Mentorként hátrányos és halmozottan hátrányos fiataloknak segítettem a főiskolai életbe való könyedebb beilleszkedését. Ezen kívül tagja voltam az iskola tanulmányi bizottságának is. Egyedüli voltam, akik az összes tanulmányi bizottsági ülésen részt vettem és nem keveset küzdöttem a hátrányoshelyzetű diákok anyagi támogatásáért.

Az önzetlen és hatékony közéleti tevékenységeimért 2012-ben Gábor Dénes Közéleti Ösztöndíjat kaptam.