Nincs mese, ez már talán a valóság,    
Bár hó még nincs, s a díszes fa se áll,    
De a békesség az égből ránk vár,  
Szavakra, s tettekre talál talán már. 

Kitisztult szívek dobbanását hallom, 
Kristályos lelkek, fénye rám ragyog. 
Lüktet és villog minden, fánk is ünneplőre vár. 
Sok kis lurkónak tucatnyi ajándék juthat tán. 

Anyák, s mamák kötényben, a konyhába forognak.
Férfiak épp a garázsban mozognak, s morognak.
Ünnepi hangulatuk minőségi borokba öntik, 
S régmúlt díszes emlékeit is csokrokba kötik. 

Visszatérő ragyogás látszik a szemekben. 
Gyermek lesz most, ki az éveket eltemette. 
Ünnep lesz ez, tiszta, békés és szeretetteljes. 
Rajtunk áll, ez a lehetőség minden évben ránk vár.

Angyalok komponálta ének fülembe hatol. 
Kis Jézuska születésének, majd második milleniumán, 
A szeretet talán nem lesz csak egy szó, egy toposz. 
Sok szív, s sok lélek megpihen, s elbukik az ördögi gonosz. 

Egyet érzünk, s talán egy percre, órára vagy napra 
Megállunk, s talán elhisszük miért jöttünk a földre, 
S te tudod élnünk, s nem félnünk, a pénz után harapva. 
Pár nap, ölelés, s csend legyen a miénk, akár örökre.