Vándorlások, utak, melyeknek célja ismeretlen,
Célok, mely célkeresztje hamar elillan.
Kalandoknak, melyeknek emléke is öröm.
Tonnás hétköznapok, melyek megvágták az időm. 

Kínzó másodpercek, órás léptékét érzem.
Elvesztett alkalmak gyötrelmeitől félek.
Elejtett szavak, nézések hasztalan.
Édes idő ne hagy soha magamra!

Időm még lehet sok, de lehetőséget rejtenek-e a holnapok,
Lesznek e még kosza gondolatok, ellopott mondatok.
Kedves idő gondolj majd rám és barátomra e lap felett
Adj nekünk elég teret, hogy megismerjük a nyugtató szerelmet.