Lehullottam, feljebb csalva nem jutottam
Kigúnyolt a sors, csak a javakért futottam
Isten bizony látta rólam a vágott filmet
Én rendeztem, jól tudom, ismerős volt minden 

Megkopott érdes kulcsnak szám hatszázhatvanhat
Ez a szoba ördögi, forró lángja acél ajtót perzseli
Szilánkos a szemem, visszanézek fájón, kérdőn
Az iratom rendben, bocsánatot kérnem már késő

Rideg a kilincs, üvölt bent a csend. 
A falra másznék, de az óriás póktól félek 
Levenném a kabátom, de úgy látom, ruhatár sincsen  
Nincs is olyan meleg, hatszor hatvanhat Celsius fixen.

A hűtőben sincs hideg, áramról sem hallottak régen
Kedves társaság ez, a terrorista is csak másodrangú féreg
Kiderült tényleg a szándék a fontos, kérdés lelkem mitől foltos
Nincs itt jó, csak rengetegen, ürességgel telt a terem, túl nagy terhet hordok

Kipsz lett a sok klupszból, túl sok rím a versben
A kritika még a fülembe száll, nincs itt helyem
Halálos az iram, halálos a tánc, sok a gyűlölt ismerős 
Pokoli játékból, kulccsal kiosonok, a halál most sem győz.