Köszönöm ég, amit adtál nekem, ezt élvezem
Szavakat fejtetőn fejtegetem, vers alakba öntögetem
Rímmel vagy rím nélkül, újult erővel késem élezem,
Az igazságot versszakokba égetem, lelkem tűzét jégbe temetem

Ritmus és zene a vérben, bennem édes az éden
Bízok benned Istenem, bízok magamba, élvezem,
Nekem jutott a tollba rejtett infó óra, kattog a kis árva
Rám bízott szavakat penget lelkem membránja 
 
Leszedem, ha kell a csillagot, ha ez kell neked,
Megtöröm a szabályokat, az egyenes épp most görbül
Szemedről írok himnuszt, harckocsit festek a terepre,
Szivárványt szívvel írok, pokolból integet egy kedves őrült. 

Ketrecem zárát nem a rozsda vagy az idő vágja ketté.
Karaktereket keverek, ezek remek verses szeletek lesznek.
Ajándékcsomag nem a netről, ezer éve szájról, nyelvekről.
Magyar nyelvet nehezen jegyzem, de a lelkem csak lírát termel.

Kicsit bánatos, gyakran boldog őrült költő a nevem
Ki sem nézek, fel se lépek, örök kérdés, hogy miért nevetek.  
A legnagyobb boldogságot még az élet elrejtette
Sírnom kéne, s sír is a szívem, verset írok ez a szerepem.