Játék a világ nagyon bonyolult
Senkitől semmit sem lehet várni 
Imádkozni lehet, tehetetlenül állni
Széttárt kézzel az éghez szótlan ordibálni.

Szegecsekkel a csuklómon járok
Agyam nagy részén egy vizes szivacs szárad
Megváltani nem lehet, ezért csak megváltoztatom
A pozitív pszichológiával magamat feltámasztatom 

Gurulok, ide-oda csúsztatom a szememet
Nevetek, mikor rosszul ejtik a nevemet
Kitépem, mielőtt feldarabolják a szívemet
Késő esti magányban társam a képzelet.

Feneketlen kútból sokszor úsztam a csúcsra 
Lábamat nem lógathatom a holdra 
A szabályok láncát tépem újra meg újra 
Csak a szép és hasznos emlékeket viszem az útra.