Két kézzel adtam
A közösért éltem haltam 
Szerettem, féltettem és léteztem
Most halkul a szív, ritkul a lélegzet

Nem rabolják többet az időm,
Nincs is mit gyorsan gurul a homokszem 
Téglát hordok, sok terhet a vállamon 
Dinamittal az egészből egy darabot kivágok

Teszek, amit tudok,
Víz nélkül is megfulladok 
Keresztet hordani nem fogok 
Jézus helyettem már sokakat feloldozott

Járna, ami járna, helyette csak egy párna 
Nyom, kísér egy képzelt világba
Szemem már nem néz semmilyen irányba 
Kulcsukat lakatokba, átkokat imákba

Pazar pazarlás, politikai poligráf
Nem jutott nekünk más csak aggódó nagymamák
Fényszívek, tűzcsapok, naplementés angyalok  
Hegyek, völgyek, színes nukleáris töltet

Gyerünk, húzd el a nótámat még egyszer
Nincs sírás, nincs nevetés, szétmar egy vegyszer
Lelkem gyenge, nincs támasz
Utolsó utamon majd megkapom a választ