Az űr
- 2009. október 2.
Sétálok a legelőn, tán birka vagyok én is
Vak sötétben látok csak tisztán,
Fényes, amit látok. Zavar a fény is.
Tükröket látok, hol az arcom, mint átok cirkál.
Leplezetlen szemek, biológiai ingerek,
Kéretlen szavak, olcsó feleletek.
A fény hol segít, hol a mélybe vet.
A szerelem vak, a lány sereg felnevet.
Mikor látok vak vagyok,
Ha nem látok meghalok.
Így is úgy is itt halok egyedül,
Nyitva a szemem örök az űr.
Sétálok a legelőn, tán birka vagyok én is
Vak sötétben látok csak tisztán,
Fényes, amit látok. Zavar a fény is.
Tükröket látok, hol az arcom, mint átok cirkál.
Leplezetlen szemek, biológiai ingerek,
Kéretlen szavak, olcsó feleletek.
A fény hol segít, hol a mélybe vet.
A szerelem vak, a lány sereg felnevet.
Mikor látok vak vagyok,
Ha nem látok meghalok.
Így is úgy is itt halok egyedül,
Nyitva a szemem örök az űr.
Szerző: Korcz Attila
Tetszik a hír? Osszd meg ismerőseiddel!
Tetszik az oldal?
Feltöltő: Koala
Készült: 2009. október 2.
Feltölés időpontja: 2018.07.23. 1 óra 06 perc
Forrás: Korcz Attila
Kép forrás: