Szájából szót még nem hallott senki. 
Mindent kiszámol a ma, a lényeg épp semmi
Neki ugrunk egymás nyakának, s szavának,
Rettegünk valamitől, mégis csak egymásnak.

Csak a herceg néz, tekintete a csenden áll 
Nem lenéz, csak sok mindent máshogy lát
Ő is csak egy a hangyabolyban, kékvér nem folyik az erekben
Késdobálók vagy betűkkel csatázók tömege minden féle szerepben.

Az ember tervez, az ég ad, majd elvesz,
Túl sok az álarc, a titok, a jelmez,  
Láthatja bárki, ki még lát, hogy hol áll a világ
Egy herceg ki szóhoz sem jut, magában dúdol egy imát

Mindenki mástól várja az igazodást
Félig kifolyó igazakból nem lesz összefogás 
Saját deszkánk, szálkaként se böki szemünk
Elvesznek a jók, s igaznak hitt nemzetünk,
A herceg fájdalmasan felkiált, Istenem,  
Mi ez a világ és hol vannak, azok a nagyhírű emberek?