A fordulat a gyomromba támad,
Az indulat a szívembe vágyat
Gerjeszt az állat
Csak várjad, csak vágjad

Nincsenek, s nem is voltak itt hegyek
Álmok mikre vágytam rég elfeledtem
Tettek mik hőssé tettek, mit sem érnek
Egy ócska vagyok egy selejt, egy féreg 

Lakat alá vett az emberi elme
Néha elenged, de sohasem messze
Fél, hogy eltéved a szív, a lélek
Rabságom a testemben, ez az élet?

Fel sem nézek az égre, a választ már tudom
A szél hozta, s az idővel együtt én is elbukom  
Legördült már a vörös szőnyeg
Te is jól tudod, hogy nem előttem.

Könnyes szemmel a viadukton állva, 
Könnyeim mossa a halál vágya
Harcok a léttel, érzelmek ész nélkül
Szenvedés a szerelemért, s halálos csend végül