Beindult a henger, ismét elkapott, ezredszer
Lüktet, dühöng, elhalt munkáshimnuszt dúdol
Nem látom a végét, de remélem a gyors lecsengését
S de elbújnék olcsó kifogások legvastagabb fala mögé

Tankok hasítanak, a remény repce földön táncol
Nincs vigasz, vesszen a gyenge, a gaz 
S úgy állok itt, mint aki tán sosem volt bátor
S kinek nem volt még soha szabad szava

Elrepülni jó lenne, egy hétre, egy életre
Eltépni a nyakamat fojtó bilincset,
De látom, a holnap majd jól arcon köp,
S vérembe ólmot, szívembe tőrt döf. 
   
Majd a holnap lesz a rettentő, dermesztő hóhérok nagy napja
Én lennék a bűnös, s már tudom, bűnös ki élve él és néha még remél
Feldarabol majd, húsba vág, kegyetlen tekintetek gyilkos szava 
S mikor már minden mindegy a boncasztalon kapok majd új esélyt