Ha kaszás lennék sírva élnék,
haldoklóhoz félve mennék.
Nem örülnék a halálnak,
az égbemenők sikolyának.

Sólymok és keselyűk szállnak az égen.
Hívnak, munka van a messzi vidéken.
Halál van a levegőben, s egy ember,
kit épp a kaszás visz a temetőbe.

Nem tudjuk, mi lenne, ha nem lenne vég,
nem értjük a végtelen hová vezetne még.
Sírunk és félünk a véges léttől,
de nem tudjuk, mi lenne halál nélkül.

Csepegő könnyek, árnyak, jönnek, mennek.
Szélben susogó szellemek, mondják, 
éljetek, nevessetek, de szavukat nem hallják.
Az emberek kik a kámforos félelmet falják.