A lelkünk az ami bennünk
s a testünkben elrejtünk
A lelkünk, amit nem Isten,
hanem a véletlen.

Hisz, ha Isten adná a lelket,
mindenki jó lenne,
és a bűn, meg a mocsok,
a pokolban szenvedne.

Sajnos, ez nem így megy,
a lélek az gyémánt, de eléghet, 
ha nem vigyázol a szavakkal, 
nehogy végezz magaddal.

Fojtogat a félelem,
hogy lelkemet felélem,
de remélem ez kevés lesz,
hogy a gyémántot égesse
és egy kőként végezze.

Éretlen véletlen,
szörnyű lélek él bennem,
de nem ez nem igaz,
csak éreztem, 
egy másodperc volt létemben.

A lélek. Mit érek?
Kérdésem feléd megy,
hogy érzed, amit kérek,
vagy csak egyszerűen éljek?

Gyémánt vagy, de két lábad,
két szemed, mit szenved,
ha látod, azt mi itt folyik,
hol, a véletlen is megbotlik.

2004. - 2008. február 20.