Beköszönt az élet.
Rám nevet csak éljek.
Ne féljek mindentől, mi érhet,
hisz csillagok fénye az égen.

Ragyog rám a Hold fénye,
csendes reményt ébreszt.
Éjjel csendje, megnyugtat,
nem suhan a szél sem.

Rám szól az Úr, ez is a világ,
te szenvedtél, most szenved épp más.
Az égből a földre eshetsz,
de csak szárnyalj a fellegekben.

Mindent megtehetsz,
Mindent megtehetek.
Nem félek, csak remegek.
Énekel a madár egy dalt,
s én énekelve ébredezek.

A éjszaka hajnalba lépdel.
Fények halványulnak az égen.
Ébrednek az emberi lények.
S elbújtak a csillogó fények.