Sírok közt táncolni,
s így holtat gyászolni,
Tán igazabb, mint mikor álbarátok,
ismeretlen gyászhuszárok könnye hull.

 Síromra majd álljatok, vigadjatok,
elmúltam, de itt vagyok,
s leszek, hisz most is irogatok.

Nem azt kérem, hogy múlásom nevessétek,
csak éljetek, olvassatok, s nevem megtartsátok.
Ne feledjétek, hogy miként járt az agyam kereke,
Hisz mit tettem, s teszek még, azt jegyezzétek,
s kik síromon táncolnak, nevemet zengjétek.