Ne lassíts, ne fékezz!
Isten késedet rajtam élezd!
Vágjál ki húsomból, gennyezzen seben.
Halottnak csókot adjon a végtelen...
 
Hatalom nálad és nálam.
Ne fordulj el most, már láttam a hátad!
Állj mellém, tudod, hogy ha átállok vége.
Az ördög oldalén totális lesz a képlet.

Ne játssz velem sokat, elég volt az edzés.
Ha pengéddel szúrsz, a számra gyakran hullsz.
Ne kísérts, mert a bennem lakó állatot,
Nem kegyes, erős, agresszív, s vörös a szárnya láng halom.

Ha kell, játszunk, de nem mindegy mikor,
A hol az mindig az élet, ezt tudom jól...
Játszunk hát keményen, de tudnod kell jól,
Bennem vagy Isten, s a földön én vagyok az úr.
Ha kell, bárkivel szembeszállok, nincs félelemfaktor.

Egy oldalon állunk, te tudod jól, a jók oldalán lakom.
Hazudok, ha kell, de a fény bennem örökké ragyog. 
Kezemnél csak szívem erősebb,
Ha kell, rombolok, ha kell gondolatot, törvényt alkotok.

Tettek, s rímek egyre megy bennem.
Földi isten vagyok, a te országod a mennyben.
Születtem már régen, újra és újra,
Téptem már vérző kézzel is az aCélhúrba.

Voltam már, de nem mennék szívesen újra pokolba.
Azonban erőm oly nagy, hogy a játszma bármi legyen,
Ha én játszom a győztes kiléte nem kérdés,
Ezt tény, ez valós, nem opció, s nem megérzés.