Eltakart Hold, felkavart, s még fel se kelt.
Elsétáltam magam alatt, s találtam a hónom alatt
Egy tavat, amit az izgalom szült
Császárral vagy Komjádival úszik benne a múlt emléksárkánya.

Hétfőn a hétvége szól bele a termékbe,
Én meg bólogatok, igaz, elvégre, ez volt az elmémben...
Hazudnom kell, szóban, írásban.
Hazudok gyorsan, s sírjainkat ásva...

Mentem, de bennem nem lehet ellenszer.
Benned lehet, de te nem jöhetsz még egyszer.
Ami megtörtént, már megtörtént,
Dobjunk követ a tóba, s ússzunk bele a szennycsatornába.