Hajnali halk szélben száll hajad illata.
Valami furcsa csengő hang,
Talán egy csengőhang ébreszt fel...
Pár kérdés fordul bennem, csendben,
Ahogy a vörösessárga napsugár átszeli a reluxát.
Merre jársz?
Épp hol lehetsz?

Hol van a volt?
Hol van a már?

Lesz-e szeretsz? 
Füledbe súghatok-e még pár szót?
Ajkadról akad-e még édes csók?

A Nap, a Hold és a csillagok bizonytalanok...
A szívemért, a szívedet megkapom?
Kezed a tenyeremben hagyod,
Mikor a féktelen félelem lelkeden átlovagol?

Ha a férfi épp nem ágyékból beszél,
Akkor a szíve egy másik szív miatt fogva tartja...
Vajon elhozod-e a kulcsot?
S töröd bele,
S válunk eggyé,
Úgy ahogy akkor...

--------------------------
Zsófinak...