Feketébe bújt a világ, összetört a legkisebb szilánk.
Fénytengerben úszik a csend,
Lélekhangok suttognak, ne menj.
Minden szó, minden pillanat örökre megmarad.

Kiszárad a nyári pocsolya, s mégis hallod azt ordítja,
Nincs véletlen, látod, s látom, a szólista ismét rákezd?
Kis és nagy álmok születnek ma, s hatalmas terhek tűnnek el holnapra.
Szíved egy pillanatra megfogja valami érzés, vagy vágy ez?
 
Te is tudod, a csodák nem csak a fejekben élnek,
Minden meglepetés kell, mely édes a szívednek.
Fák halkan megállnak melletted, s te csak nevetsz.
A szél elfut néha álmaiddal, táncra perdül és valamit, valakit keres.

Valakit keres, valakit talál, találsz
Egy pillanat alatt megfordul a föld, s fejre áll a most, s a már
Nem lesz se fájdalom, se harag, s a bánat is feladja benned állását.
Szívedben, fény villan, s ez engem is megment, s engem is átjár.

----------------------------
Alexandrának.....