Elejtettem már könnyeim,
S kifolyt már a vérem rég,
Melynek nincs végtelen forrása.
Lekapcsolt a lámpa, felkapcsolt az ég

Két lépésből egyet elhibázok,
Tíz szóból egyet elvétek,
Száz szemből egyet elnézek,
Ezerből egy kit felkérek.

Sántít a jövő, de nem törött a csontja
Imáink fülre találnak,
De a világhatalommá vált az utálat 
Egyszerűbb a harag, a könnyebb út
Gyorsabbak a szavak, ha szidni kell

Csendben dőlnek kardba a hősök 
Újkirályok páholya rám figyel.
Ég a tűz, bennünk ég az ég s én.

Kikopott fém korláton érdes a festék
Kirakott kis plakáton hirdet a hazug
Feltálal a hatalom, négyévente svéd
Az asztal, s csak hidegzuhany most jön még. 

Erő a leves, de nyugodtan nevess
Lefolyt a kávé, két csepp már csak az eresz
Démonként egy fát magam alatt reszelek
Hajt a kés, az idő, s az utolsó sorban lehet.