Kávéval kelsz, nézem a reggeled,
S ráfekszel, s valami nyomja a zsebed
Hatalmas tárca, benne ezeregy kártya
A papír részleg a haza bölcsét, Deákot várja

Te is csak egy vagy, agyad, miatta forog,
Az életed se vele se nélküle
Elköltenéd, de a világ rád morog
Minden számlám befizettél, te hülye.

Ő lett a császár, a pénzember az úr
Mindenki minden poszton csak téged fúr,
Na nem kutatnak, csak a zsebembe túrnak
Ezt látod fájva, nap, mint nap újra

Elfogy a jó, a szép, az igaz
S kinyúlik egy pénztenyér
Fogd meg, puha és üres,
Mikor sírod ássa a pénzremény.